adaddict
Hello, my friend! Where are you from today?
Na, legalább a zenében beindult valami, ha már szétverték a
várost gépekkel, bezárják a mulatókat, hazaküldik a cigányokat,
valamint kiutálnak mindenkit az országból, aki ideológialiag
gyenge, azaz nem lop, vagy nincs mit ellopni tőle.
Lesz ez a reklámfesztivál Porto Rozban, minden évben van, most
október 5-9-ig lesz, és 8-án, csütörtökön a Magyar Esten fellépünk
hihetetlenül zúzós, vizuálisan és hangzásban is erős zenekarunkkal,
a Richard Touch Me!-val. Aki még nem látott minket koncerten, az
nem tudja, miről beszélek, aki meg igen, az mondja el mindenkinek,
miről marad le, ha van pofája nem eljönni.
Valószínűleg elsősorban reklámos szaktársakat fogunk
letérdelteteni, de mindenki jöhet, aki szeret úgy koncerten
őrjöngeni, hogy közben haverok tapossák a lábát és megfoghatja a
mellette álló seggét anélkül, hogy ezért valaki kivezetné a
teremből.
Most ennyi, a részletek meg a képek később, bár képeket nem
szoktam feltenni, mert nem fotós vagyok, és azt meg faszságnak
tartom, hogy más képeit idelinkeljem, érted, de ezt nem fogom
eltitkolni. Jó lesz, gyertek, vagy küldjétek anyátokat!
A belvárosban az a jó, hogy minden közel van. Ezzel a jó dolgok
felsorolásának végére is értünk, következzenek a szorgos
hétköznapok parái, amivel azonosulni is könnyebb, hiszen
tulajdonképpen miért is jó az, ha minden olyan kurva közel van?
Talán mert érzem a város lüktetését, a szíve dobbanását, és
megspórolok egy vekkerórát is, már amennyiben a reggel 7 órás
ébredés komilfó a munkaviszonyomat illetően. Az elmúlt 4 évem
kicsit zajosabban telik az előzőknél, pedig már az sem volt
csendes, hidd el, barátom, az átmenő forgalom nem volt kicsi,
jobbkezes utcában lakom a sarkon, a magyar nyelv eleddig ismeretlen
mélységeit sikerült megismernem egy-egy meg nem adott jobbkéz
alkalmával, a fém fémhez csattanó szimfóniáját pedig már idejekorán
megkedveltette velem a Transformers alkotója.
Most felújítják a belvárost, kompletten, ez az egyébként
tiszteletreméltó és szükséges kedeményezés Rogán Tóni lakása előtt
indult el, s lassan gyűrűzik szerte-széjjel, össze és vissza, újra
és újra. Tavaly már egyszer befejezték a munkát, ami 4 éve
kezdődött különféle önkormányzati ingatlanok soron kívüli
felújításával (a soron kívül itt azt jelenti, hogy külön
polgármesterkedési engedéllyel akár vasárnap is egész nap kúrhatják
szét az amúgy béketűrő nyugdíjasok és az én hallójárataimat),
ám a pillanatnyi csend legfontosabb ismérve, hogy csak egy
pillanatig tart
Aztán idén, amikor azt hittem, lesz egy békés nyaram, komolyan
beindultak a fiúk. Sokat tudnék mesélni reggeli kalandjaimról,
amikor szombat reggel 6.58-kor flexszel követ kezd vágni az ablakom
alatt egy lecsúszott enyingi bodzavállakozó, de nem fogok. Ma
különben megkérdeztem egy összenőtt szemöldökű srácot, aki egy
számológéppel számolta, hogy ha egy négyzetméter 250 decibel, akkor
az egész utca hány hónapot csúszik az átadással, s már majdnem
megtudtam, mikor lesz vége a tortúrának, ám ekkor beindult a
gépezet, s egy porfelhő elsodorta előlem a fiút.
Tudom, hogy a terézvárosiak épp szénné paráztatják a
vendéglátósokat a rettenetes zaj miatt, ami egyébként értékesebbé
tette szánalmas ingatlanjaikat mint bármikor előtte, úgyhogy nem
szeretnék hülyegyerekként panaszkodni a megújulással járó
kellemetlen mellékhatások ellen, csak halkan megkérdezem, hogy "A
jövő városa" szlogen ugye nem azt jelenti, hogy a ma örökre szar
marad, hm? Mert azt már hallottam egy letűnt rendszerben eleget,
aztán a jövő mégis csak jövő maradt, a ma meg olyan, amilyen.
A végére egy kis etüd, ami változatosságot hoz az egyhangú daru,
légkalapács, flex, káromkodó melós monotonitásába, s ez a gondolat
a kukásautóról szól. A kukásautó fontos része a városi ember
életének, gyerekkoromban elég volt hátrasétálni a disznóól mögé, s
a kis égszínkék műanyagvederből odacsapni a szemetet, ami főleg
tojáshéj és ázott kenyér alapra épített kávézacc volt, semmihez nem
fogható illattal. Havonta egyszer fater lelocsolta benzinnel (akkor
még lehetett venni olcsón az itt nyaraló orosz katonáktól), és
meggyújtota. Ha szerencsés volt, a szomszéd nem ment neki
vasvillával, hanem udvariasan átlapátolta a saját mocskát is a
lángok pusztító és tisztító tengerébe.
Ma azonban ezt nehéz lenne megoldani, bár, a szomszéd barnabőrű
kolega erre rácáfolt a múltkor, mikor az ablakom alatt elégette
megunt műanyagbútorát, nyomait még fellelheti a szemfüles turista
az épülő város romjai közt. Szóval, a nagy építkezés
eredményeképpen a kukásautó nem igazán tud behatolni minden
mellékutcába, így a környező házak házmesterei mind egy sarokra
húzzák a tele kukákat, pont ahol lakom, hetente kétszer, ebből az
egyik a szombat, ami mutatja, hogy a szemétnek nincs vallási
ideológiája, az csak szemét.
A kukásautó így könnyen belébe ürítheti két utca szemetét egy
megállóval, ez nagyjából pont az ablakom alatt történik, s a
forgalmi viszonyok miatt lehetőleg még a reggeli dugó kialakulása
előtt, azaz nagyjából 5 óra és 5.30 közt ébresztenek ezzel a
srácok, de nem tudok rájuk haragudni, a dolgukat végzik. A
házmesterek azonban valamiért nagyon féltik a kukájukat, amit
részben meg is értek, kötődnek egymáshoz lelkileg, így amint azok
kiürültek, megjelenik néhány micisapkás zombi, s az üres kukákat
hazahúzzák a csendes utcán. Aki nem hallott még üres kukát betonon
gurulni, az nem tudja, miről beszélek, így nekik elmesélem, hogy ez
a zaj nagyjából egy leszálló repülőgépre emlékeztet, amelyik nem
tudta időben kiereszteni a kerekeit, így tompa puffogással
becsapódik a vecsési művelődési központba, ha van ilyen.
Természetemből adódóan ez engem kurvára idegesít, így hajnalban
legtöbbször ki szoktam kiabálni a srácoknak, hogy "Faszikám, neked
is jó reggelt, köcsög!", vagy ennek valamiféle szinonímáját. Erre
általában visszakiabálnak, hogy "Anyádat!", s ezzel megspóroltam
egyből a reggeli kávémat. Eljött azonban a pillanat, amikor nem
tűrhettem tovább az agressziót, így miután válaszra sem méltatott
az egyik kukavontató barom, sőt, rám se nézett, felrántottam a
gatyámat, kirohantam az utcára, s a fickó után iramodtam, hogy
elmagyarázzam neki, mi a gond azzal, hogy hetente kétszer a kurva
kukájára ébredek reggel 5.30-kor, ami pedig nem szokásom. Utolérem,
rászólok hátulról, hogy "Legalább válaszolj, baszod, ha már
felébresztettél!", de nem fordul meg, nem is szól. Elébe kerülök, s
ráüvöltök: "Süket vagy, ember?!!, ő meg rám néz, s azt válaszolja
"Emmmm alloommmm, emmm aallok enessen!"
Na, mondom, ez süket tényleg, s ebben a pillanatban elkezdtem
keresni a kamerát, hogy ki az, aki így megszivatott, de azt nem
találtam, csak egy hajléktalant, aki meg röhög felém, hogy "Nem
hallja, süket, hallod?" És röhög tovább.
Hallom. Aztán hazamentem, és ismét beraktam a Rammstein egyik
lírai válogatását, hogy kicsit odavágjak, következő írásomban
elmesélem azt is, mit szóltak ehhez a rám hívott rendőrök.
Addig meg: sün!
Nem tudom, megfigyelték-e, vannak emberek, akik kényszeresen
figyelik a másik emberek testsúlyát. Bevallom, én soha nem
tartoztam közéjük, és azt is meg kell osztanom a nyájas olvasóval,
ha van, hogy nem szoktam megjegyzést fűzni az esetleges
testsúlyváltozáshoz, legfőképp ha az gyarapodást jelent.
Nyilván amikor munkatársnőim 6 hónapja fogyókúráznak és lassan
elveszítik maradék nőiességüket is, akkor pajkos mosollyal
odakedveskedek, hogy "hű, most már nagyon le vagy fogyva, alig
látszol!", de ennek oka, hogy tudom, ők ettől boldogabbak lesznek.
Ilyenkor piroskás arccal, zavartan nevetgélve válaszolnak valami
"jaj, ne már, csak hízelegni akarsz!" csacsogást, mire én
természetesen a "de nem, tényleg, nagyon feltűnő a változás!"
fonémával zárom le a diskurzust.
Vannak, akik tényleg kövérek, ők szeretnek leginkább elmélkedni
a másik ember testsúlyáról, ők nagyon kritikusak tudnak lenni,
tisztelet a kivételnek, de náluk sokkal kritikusabbak a kórosan
sovány emberek.
Én nem tartom magam kövérnek, soványak sem, erős férfiember
vagyok, gyerekkorom óta sportolok, harcművész vagyok, a vállam
szélessége a Góbé vitorlázórepülő szárnyfesztávolságát veri, a
bicepszem és tricepszem sem hagy kívánnivalót maga után,
természetesen nem akkora, mint a pumped iron srácoknak, akik a
Tisza Vegyi Kombinát éves kémiai hulladéktermelését alakítják
rettenet büdös vizeletté a dzsimekben, de nem panaszkodom. Ezért
nem is nézek ki potrohos baromnak akkor sem, ha netán felszedek pár
kilót, például a nyári edzés-szünetben. Ennek ellenére minden egyes
felcsípett fél kilogramm után megkapom a megjegyzést: felszedtem
pár kilót. Na, nem pont így, vannak ennek a kedveskedő "De jól
nézel ki, szépen ki vagy gömbölyödve..."-től variációi egészen a
"Bazmeg, de csúnyán meghíztál!"-ig, ez ember és lélekfüggő.
Ilyenkor mindig azon gondolkozom, vajon mit akar nekem üzenni
ezzel a megjegyzés elkövetője? Vajon az egészségem miatt aggódik?
Netán tényleg bejön neki, hogy kis EFOTT-pocit eresztettem a sör
hatására? Esetleg irigykedik, mert bélférgei vannak és képtelen a
hízásra? Mert a haverfelvételi vizsgán nem megy át vele, az biztos,
ha meg kötözködni akar, illetve csak simán felidegesíteni, ahhoz ez
kevés lesz, bár, vannak ellenkező tapasztalok is az ügyben.
S ha már a külsőségekről esett szó, még egy dolog: a hajam
színe. Tíz éve szőkíttetem a hajam, gyerekkoromban is aranyszőke
volt, csak valahogy besötétedett, valszeg belülről áramlott ki ez
az árnyalat, mindnesetre tíz éve ismét szőke, vagy inkább ezüstösen
fehér a rőzsém.
Ez sok embernek szemt szúr, természetesen, az első az apám volt,
aki a "most már legalább nem kérdés, hogy buzi vagy, vagy nem"
kommenttel tette helyre a dolgot, azóta pedig a legkülönfélébb
helyzetekbe sodort eme hajszín.
Volt, aki mag akart verni emiatt éjszakai helyen, valami fóbia
lehet, de ez már őt nem bántja, azóta kómában van, s volt, aki
szerinte vicces, gunyoros megjegyzéseket tett rá. Ám a legfontosabb
tanulság, hogy leginkább a kopaszodóknak szúrok szemet, ők
rendkívül ízesen tudnak csámcsogni a hajszínemen, ami azért kissé
zavarba hoz néha, hiszen nincs közös témánk, nekik ugyanis
nincs is hajuk, így könnyű kritizálni.
A végén arra jutottam, hogy egyszerűen bántja az emberek szemét
a tökéletességem, ami egyébként elég zavaró lehet, ezért próbálnak
segíteni, hogy valami emberi kapaszkodót találjanak egy kínosan
precízen szuperkurvajól kinéző embertársukon. Ha egyszer meghalok,
ami nem valószínű, a fejfámra ezt a szöveget kérem:
"Itt nyugszik Ő, akit a hibái tettek tökéletessé!"
Köszönöm. S mi a történet tanulsága? Természetesen semmi. Szép
napot.
Vannak olyan szerencsés helyzetben lévő szervezetek, emberek,
állatok, akiknek semmit nem kell tenniük az érvényesülésért, csak
megvárni, amíg nagy ellenfelük valahogy besokkol. Így lehet
megverni kis odafigyeléssel és közepes játékkal Rafa Nadalt
Párizsban, vagy választást nyerni egy posztkommunista országban
szélsőjobbosként. Mielőtt valaki elkezd tapsolni, nem vagyok
szélsőjobbos, és igazából szerintem is aggasztó, hogy a Jobbikból
EP párt lett. De ne bántsuk őket, nem tehetnek ők erről, ők csak
Kedves Ferenc módjára megvárták, amíg valaki lehúzza a sliccüket
egy jobb élet reményében, s ez most meg is történt. Nyilván kellett
ehhez egy adag előélet, mondjuk pár év panellakás, melyben egyedül
a televízió jelenti a kiutat, de azon meg üveg van, úgyhogy csak
hátulról lehet bejutni, Istenem, az is egy megoldás, nem?
Tehát ott tartunk jelenleg, hogy elment egy jó része az
országnak szavazni, de nem valami mellett, hanem ismét egyértelműen
valami ellen. Ez a valami az SZDSZ és az MSZP által kialakított
életstílus, államháztartás, kommunikáció, valamint fellengzős,
nagyképű leszarása a választóknak tett ígéreteknek, továbbá a
pofátlan és ellenőrizhetetlen elherdálása amúgy nem túl bőséges
közkincseinknek. Nekem személy szerint Lendvai Ildikó szilikonnal
feltöltött arca sem annyira jön be, kicsit emlékeztet most Mickyey
Rourke-ra fénykorában, amikor a Vad orchideák okán kicsit
jaszkarisra töltette amúgy egész angolosan-íresen vasmunkás arcát,
aztán mi lett belőle...visszajött az is.
Aki nem volt felmentve történelemből tudja, hogy a gazdasági
válság mindig jó táptalaja a szélsőséges nézeteknek, főleg, ha a
válságban aktív szerepet játszott az amúgy szintén szélsőségesen
bűnöző hajlamú vezető politikai elit. Akik miközben vagyonukat -
mely természetszerűleg csakis tiszta üzletből jött össze -
kimenekítették offshore cégeikbe, mialatt a "nem politikusok és
barátaik" egyszerű halandók seggéről lenyúzzák a bőrt. Akik most
épp megbánják bűneiket, s mint Simor és Bajnai hazahozzák kimentett
vagyonukat, konkrétan azért, mert megint lebuktak. Sőt, még kezet
is kellene ezért csókolni nekik, hogy mennyire jó arcok, miközben
családokat, életeket vágnak haza az intézkedéseikkel, melyeknek
egyetlen célja: még több ellopható pénzt kitermelni belőlünk, a
választóikból.
És most eljött az idő, na, nem a vége, van még egy év a
játékból, azalatt rengeteg bónuszt lehet összegyűjteni, akár
annyit, amennyiből futja egy jutalomkörre is, ha úgy alakulna.
Addig is elkezdődött a nácizás, kirekesztőzés, szélsőséges
nézetezés. Pedig, mint említettem, ők aztán nem tettek semmit, csak
nem tűntek el, alternatívát kínálva az előbbiekben felsoroltakkal
szemben. Ezünk van.
Közben meg Schobert Norbit köpködi a fél ország, amiért német
rendszámú autóval jár, így adót spórolva meg. Én meg azt kérem, ha
olvassa ezt, hívjon fel, plíz, megvenném a verdát, ha nem kell
átiratni.
Végül hadd idézzem egyik kedvencemet, megboldogult Antal Imrét,
aki egyszer azt mondta: "Haljak meg? Ezeknek?!"
bólé | Címkék: antal,, ep,, jobbik,, mszp,, offshore,, schobert,, szdsz,, szélsőség, választás,
Van ez a mondás, ami szerint "azért mindennek van egy határa".
Nos, ez mostantól nem igaz, legalábbis egy kivétel biztosan van:
Magyarországon a pofátlan lopással kombinált arcátlan, mindenkit
hülyére vevő hazudozásnak nincs határa. Nem is lesz, amíg nagyjából
ezzel elintézzük.
Olvassuk például, hogy a parkolótársaságoknak (elég találó név,
valszeg egy komolyabb asztaltársaságról van ugyanis szó) annyira
komoly profitjuk volt, hogy még ők is meglepődtek tavaly. Sőt, a
tulajdonos úrnak, Mr. Csipaknak Ferrarira is futja a jó bizniszből
(meg a többiből, mint V. kerületi lakos naponta az Ő aszfaltját
taposom, övé az, nem a miénk, mint ahogy a celebcsajok is, hiszen
egy parkolótársaságot tulajdonolni ilyen haveri körrel egyenes út a
megdicsőüléshez).
De nem is ez az érdekes, mindenki arra költi a pénzét, amire
tudja, vagy akarja. Ha neki Ferrari kell, vegyen azt. A kérdés az,
honnan jön össze ez a pénz, amikor a bizniszben jóval kisebb
arányban részesedő (egyébként a terület tulajdonosa)
önkörmányzatoknak meg arra sem telik, hogy a kurva utcákon ne essek
el biciklivel egy gödörbe, ha már a kocsimat nem tudom használni.
De ha kalandozni vágyom, és autóval megyek dolgozni, akkor meg se a
munkahelyemen, se utána otthon nem fogok parkolóhelyet találni, ez
olyan biztos, mint hogy a Demszky nem szereti Budapestet.
(Csak hogy ne legyek politikailag elfogult, azt tudom, hogy a
belvárosi felújítás Rogán nappalijában kezdődött, onnan gyűrűzött
ki a terekre, utcákra, nyaralókra. Neki különben ezúton üzenem,
hogy nem hülyeség átszoktatni a belvárosiakat a bicajra, de erre
talán nem a macskakövezett utcák visszahozása a legjobb módszer.
Menjen egyszer egy kört a házunk körül cangával, ha régen rúgták
tökön, és felidézné az élményt. Ugyanakkor egy politikában dolgozó
embertől és ismerőseitől nem várhatjuk el, hogy a saját fején kívül
a másikéval is gondolkozzon picit, nem egyszerű megoldani, hogy jól
is menjen a szekér, meg Zuschlag-ügy se legyen belőle, de akkor meg
mit keresnek ott, ahol vannak?)
Na, de a lényeg, hogy mától drágábbak a parkolóhelyek, 30%-kal.
Senki nem kérdezheti meg, miért, ehhez nekünk, halandó kis
pöcsöknek semmi de semmi közünk, a mi dolgunk, hogy pofa be, és
fizessünk! Négyévente egyszer, amikor jönnek a kényszeredett
választások, na, akkor embernek érezheti magát minden egysejtű. Meg
van szólítva személyesen, kedvesen, értelmesen, és kibaszott
drágán. Aztán ha voksolt, állhat vissza a sorba, amiben addig is
állt, csak most két hellyel hátrébb kell álljon, recesszió van.
Azt semm tudjuk, ez a rengeteg pénz mire megy el (okés,
Ferrarira, meg Horváth Évi melleire, de azon kívül azért marad itt
még valamennyi, vagy abból lett a Fashion Street? Az nem lehet,
hiszen az is buga volt...), és megint csak semmi közünk hozzá.
Ha valaki esetleg rákérdez, válasz helyett megkapja, hogy
jobbos, balos, szélsőjobbos, szélsőbalos, tehát ellenség.
És el is értem a lényeghez, amit mondani akartam, csak néha túl
sokat okoskodok: ezt az egyet jól megoldották a politikusaink
(asszem, ez az egyetlen talán), ugyanis bárkit vesznek is elő
mostanában köztörvényes bűncselekmény gyanújával, egyből az
ellenkező oldal támadásává minősítik, ami által (beállítottságtól
függetlenül) egy fél ország egyből melléjük áll, az meg elég is jó
ideig.
Amikor pedig ilyen helyzetbe hoznak embereket, a dühüket az
egekig korbácsolva, örömmel fogadnak bármit, vagy bárkit, aki
megoldást ígér hazugság helyett. Ez a melegágya minden
szélsőségnek, a történelem során mindig is így volt: a nácikhoz is
kellett egy elszegényedett, kizsákmányolt, kétségbeesett német
lakosság, akiknek mindegy volt, mi lesz, csak legyen valami. Ezt
tudva pofátlanság a következményt jelölni meg ok helyett, elterelve
ezzel a figyelmet a valós gondokról, és sima bűnözésből politikai
viaskodást fabrikálni.
Loptok, öcsém, mert beengedett valaki a kassza mögé, ami nagy
hiba volt. És ez mindenkire vonatkozik, de tudjátok mit? Készítsünk
egy "Becsületes és emberséges magyar politikusok" listát, ha valaki
emlékszik ilyenre, ossza meg velünk, a legjobbak nyalókát
kapnak.
bólé | Címkék: bűnözés,, demszky,, nemzet,, parkoló,, rogán, szélsőség,, választás,
Előrebocsátom, nem vagyok egy pénzügyi guru, amit a
következőkben tapasztalhat a nyájas olvasó, annak semmi köze a
szakmaisághoz. Nem is e célból írom, hanem mert választ szeretnék
kapni egy kérdésemre, természetesen nem fogok, de azért mégis
felteszem a végén.
Kezdem azzal, hogy válság van. Biztos másnak is feltűnt, nekem
is, befagytak a bérek, a gazdaságot emelt áfával próbálják
élénkíteni (ezt azért tudom, hogy nem a legjobb motivátor,
beszéltem egy zöldségessel a Vásárcsarnokban), valamint egyre újabb
és újabb adók, elvonások jönnek, na, nem mindenkitől, nyugalom,
lesz egy réteg, aki túléli, sőt, gyarapodni is fog! Volt az a film,
amikor elfagyott, vagy elégett a Világ nagyobb része, és ki kellett
választani, kik mehetnek le a tuti bunkerbe. Természetesen két
dolog döntött: az intelligencia és a pénz. Aztán végül már csak a
pénz és a hatalom.
De térjünk a tárgyra. Autót akartam venni, majdnem újat.
Találtam is egy kellemes fogyasztású Range Rovert, és talán épp
emiatt az ára is kedvezőbb volt, mint vártam. Én azonban nem
elégedtem meg ezzel, gondoltam, miért vegyem meg itthon, ha az
Unióban (de szép szóóóó!) olcsóbban is hozzájuthatok, és elvileg
jogosan is, mert hát én is uniós szarkupac vagyok, teljes joggal,
illetve az euróról ne beszéljünk most, ami nincs, azt jobb nem
bolygatni.
Átmentem hát szlovák autókereskedő haveromhoz, Marekhez, aki
pikk-pakk megcsinálta a papírokat, volt is az adott modellből neki
egy egész jó darab, én meg spróroltam az adott üzleten még vagy 3
misit, amit nem is értek, hiszen 2007 az Esélyegyenlőség Éve volt,
ez meg nem annak tűnik nekem. Na, de a lényeg a lényeg, elkezdtem
szlovák rendszámú verdámmal csapatni Budapest belvárosában, ami egy
darabig egész jól ment, ám egyszer csak egy kommandónyi rendőr
rontott rám egy igazoltatáskor. Néztem, van-e rajtam valami
narancssárga, de nem volt, ezért megijedtem. Tán csak nem látszik
rajtam, hogy drogos vagyok? De elhessegettem a gondolatot, itthon
minden drogos pont úgy néz ki, mint egy túlhajszolt hivatalnok,
nehéz őket megkülönböztetni, én is átcsúsztam a szűrőn, de azért
nem mindegyiken.
Kiszállok, mosolygok, nem félek én már a rendőrtől,
fiatalkoromban vertek eleget, meg loptak is tőlem már pont ők,
úgyhogy semmi para, megértjük majd egymást. De nem. Kérdezi a
faszi, hol vagyok állandóra bejelentve. Mondom itt. Azt modja,
mennyit élek egy évben Szlovákiában. Mondom, nem sokat, de miért is
kellene? Mert akkor nem járhatok ilyen rendszámú autóval. Kérdem,
miért is nem? Mondja, mert ez adócsalás.
Hosszasan részletezhetném, mik történtek még azon a délutánon, a
vége az lett, hogy feljelentettek, megbüntettek, forgalomból
kivontak, épp csak ki nem toloncoltak anyámba egy kocsi miatt.
Én meg próbáltam megérteni, mi a gond. Mert olvasom, mekkora
divat mostanában offshore cégeket alapítani külföldön, sikeres
üzletember-politikusaink nagyobb fele is alkalmazza ezt a kis
trükköt, ugye. Maga a Főnök is birtokol egyet, nyilván beiktatása
óta már nem a saját nevén, de a cég az ő pénzét menti az Apeh
elől.
És akkor a kérdés, amire talán tudja valaki a választ: miért
vagyok én bűnöző, csak mert Szlovákiában vettem autót (az itthon
durván leadóztatott keresetemből), és miért jó üzletember pl. az,
aki elvileg példát kellene mutasson, vagy legalábbis ne legyen
adócsaló, ugyanakkor minden kibaszott fillérje egy offshore cégbe
megy, hm? És ha ez így okés, ki az, aki engem meg tudna győzni
arról, hogy soha többé ne csaljak adót, hanem éljek épp olyan
igénytelen életet, mint a vadászok kérték jó 50 évig a szebb
jövőt építve, ami aztán egy kellemes tavaszon összedőlt és
eltűnt?
A kérdés másképp: hogy van pofája bármelyik képviselőnek,
miniszternek, államfőnek ebben az országban engem tolvajozni,
csalózni, csak mert nincs offshore cégem?
Addig is nem sikereseknek a definíció:
"A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Az offshore angol kifejezés szó szerinti jelentése:
parton túli, parton kívüli. Azok a vállalatok tartoznak e
kategóriába, amelyek a helyben tevékenységet nem folytató cégekre
nagyon alacsony (vagy akár nulla) kulcsos társasági nyereségadót
alkalmazó adóparadicsomokban vannak bejegyezve –
ezáltal (a nem helyben keletkezett) üzleti nyereségük után nem,
vagy alig kell adót fizetniük. Egy offshore helyszínen alapított
cég nem lesz automatikusan offshore, csak, ha ennek megfelelően van
bejegyezve és nem végez tevékenységet belföldön. A gyakorlat olykor
megköveteli többségében helyi polgárokból álló igazgatótanács, vagy
felügyelőbizottság létét, a könyvelés, eredményjelentés különböző
változatait, de létezik számos "postafiók-cég" alapítását lehetővé
tevő helyszín is, ahol az adott cégnek a cégbejegyzésen kivül
valóban semmi adminisztrációs kötelezettsége nincs. Az európai
helyszínek általában valamilyen alapfokú könyvelést, letétet, helyi
(többségű) igazgatótanácsot, számlavezetést, eredményességi
jelentéseket, stb. követelnek meg.
Jogi háttér
Az offshore tevékenység az adott helyszíneken zömmel ugyanolyan
szabályozott jogterület, mint a cégjog más területei. Alapvetően az
angolszász jog talaján alakult ki (a római jogon alapuló jogrendű
országok ezt a gyakorlatot kevésbé ismerik, jellemző kivétel
Liechtenstein, ahol ismert a profitábilis
(nyereséges) alapítvány vö. Stiftung fogalma is). Az Európai Unió az offshore cégműködést károsnak
tartja, és igyekszik kiküszöbölni."
Talán tévedek, ha azt merem mondani, ismét egy hazug, álszent,
tolvaj szar bagázs kezébe adtuk a gyeplőt, illetve adta a tököm, ha
őszinte akarok lenni, de akkor hogy került oda?!
bólé | Címkék: adó,, apeh,, autó, bajnai,, csalás, mocsok,, offsohore,, szlovákia,
Emlékszem életem kényszervállalkozó szakaszából, hogy amikor
kamu számlákat kellett gyártatnom - mint mindenkinek, aki életben
akart maradni,- a legjobban olyanoknak örültek a kamu
könyvelők, hogy ha mondjuk "tancsadás"-ról szólt a kamu,
pénztüntető számla (több, mint 5 éve volt az utolsó is, felesleges
ez alapján nyomozást indítani, kedves APEH, köszönöm.)
Idézve kedvenc ostoba kreatív szakemberem mindent vivő
szófordulatát: s hogy miért pont tanácsadás? Hát persze, hogy a
jellege miatt!
Mert annak még akkor se nagyon van értékelhető nyoma, ha
ténylegesen elvégzett munka ellenértékéről szól a számla (max egy
hosszú, értelmetlen faszságokkal telerakott nyomtatvány). Lásd BKV
tanácsadói, akik nem is emlékszem, hány millát raktak el az okos
tanácsaikért elvileg, miközben a hülyék által vezetett cég komoly
mélyrepülésbe kezdett, és nem is nagyon akar kijönni a dugóhúzóból,
szemmel láthatóan, de ez csak egy példa, semmi több, ezer ilyen van
még. S mi lehetett a tanács vajon ez esetben? Oh, ne aggódjunk,
erre is van konzervált válasz, mint a Hit Gyülekezet tagjainak: a
tanács egy átfogó, átvilágítást és racionalizást tartalmazó
tanulmány, mely a BKV-t profitorientáltabb, Európai Unió szintű
vállalattá varázsolja. S hogy ez miért nem látszik azóta sem? Mert
a köcsögök nem fogadták meg a drága tanácsot, ami a közmondás
szerint ingyen van néha.
Egyszer, ha több időm lesz, utána fogok járni annak, hogy egyes
tanácsadó cégek kiknek és milyen tanácsokat adtak, azt pedig
mennyiért, hozott-e bármilyen tanácsadói munka gyökeres, az
értékének megfelelő változást a cég működésében, valamint hogy ha
egy cégnél iszonyat fizetésekért és prémiumokért ott ül a
vezetőség, mi a kurva anyjukért kell még alkalmazni egy eszméletlen
drága céget, aki elmondja nekik, mi is a dolguk egyébként? Hát nem
azért vannak ott azok a jóemberek a kurvadrága öltönyükben a még
drágább céges autójukban pöffeszkedve, hm?
De ne herótozzuk le őket ily gyorsan, nem olyan hülyék ők, ez
látszik a mellékelt cikken is, ami persze nem a BKV-ról szól hanem
másról. Same-same, but different.
Olvasva a híreket, mellesleg hogy van az, hogy a miniszterelnők
nevén -. aki évtizedek óta appr. napi 500 ezer - 1 milliót keres -
nincs semmi, hm? Nem erre szokták az APEH amúgy rendkívül korrekt
és figyelmes emberei azt vágni az egyszerű, nem celeb és nem
politikus kis rohadékok szemébe, hogy ez bizony az adótörvény
kijátszása? Vagy most hogy van ez, ülök otthonn a tévé előtt, bejön
Igor, elpakolja az értékeimet, közben párszor szájbarúg, leköp és
megaláz, s ha ez még nem lenne elég, közben folyamatosan azt
mormolja, hogy én mennyire rossz ember vagyok, mert olyan vagyok
mint ő, és ezért most meg kell fizetnem, mert ehhez nekem nincs
jogom, csak neki. Persze, álmodoni könnyű, például most fejben
előhúzok egy lefűrészelt csövű sörétes puskát, s Igor arca elé
illesztem a csövet...de Igor nem létezik. Csak egy metafora.
Ennyi, és mivel nem akarok okosabbnak tűnni annál, aki nálam is
okosabb volt már régen, egy Orwell klasszikust idézek,
kicsit elferdítve: minden állat egyenlő, csak némelyik állat
állatabb a többinél.
http://index.hu/politika/belfold/komp9457/
bólé | Címkék: bkv,, elosztás,, eu,, gyurcsány, mocsok,, pénz,, támogatás,, tanácsadó,
Azt már megtudtuk rólam, hogy eléggé fel tudom baszni magamat
jelentéktelen dolgokon is, de amikor egyetemes patkánysággal
találkozom, szinte forr bennem a szar.
És egyszerűen nem hiszem el, hogy minden üzlet, még a haldokló
gyerek is. Mi is készítünk reklámokat és kommunikációs anyagot
beteg embereknek, vagy hátrányos helyzetűeknek, és nemhogy pénzt
nem látunk belőle, de nekünk kerül nem is kevésbe legtöbbször.
Ezzel kicsit kompenzálunik is a lelkiismeretünk felé nyilván, de
nekem személy szerint az agyam durranna el, ha ilyet csinálnék,
mint az M-Factory nevű húzócég. Küldj emelt díjas SMS-t 600 magyar
forintért, és abból 300 forintot elrak az M-Factory (meg akit még
érint az üzlet), 300 pedig megy azoknak, akiknek tulajdonképpen
küldted. Mit is jelent ez? Szerintem a 300 forintos emelt díjas SMS
az egyik legdrágább kategória, tudom, mert nézek tévét. Erre még
rákúrnak ugyanennyit, így lesz 600 forint a végösszeg/sms, ami meg
már egyenesen a csillagos ég. Az M-Factory költsége ezen
elhanyagolható, meglévő infrastruktúra és rendszer dolgozik, semmi
plussz költség, főleg nem ennyi, aki mást mond, az kamuzik. Ez
bizony profit, srácok a javából! Pornós csengőhanggal se lehet
ennyit keresni, mint haldokló gyerekekkel! És az M-Factory széttárt
kezekkel, álságos arccal kussol, mert manapság az a legjobb,
kussolni, két nap múlva úgysem érdekel senkit, annyi szar ömlik a
fejünkre.
http://index.hu/kultur/media/joshi6864/
Ezek fényében ki emlékszik már a tegnapelőtti vezércikkre, mely
szerint Nyakóék 36 millióért utazgattak elvileg egy év alatt,
családilag, közpénzen? Mint maga Nyakó is elmondta: nem arra
költötte a pénzt, de ez senkit nem fog érdekelni 2 nap múlva,
úgyhogy kábé leszarja.
Tényleg így van ez? Mert engem bizony nagyon érdekel, hogy
miközben családok mennek tönkre, vajon mi a tökömért és mire kap
egy másik polgár 36 milliót (ami mondjuk 7 középszinten élő család
család éves bevétele tokkal vonóval). Az én adómból, ami higyjétek
el, nem kevés, full bejelentett állásom van, januártól júliusig
ezeknek a szarosoknak dolgozok, hogy legyen mit elverniük cinikus
mosollyal, fennhéjázó, pökhendi modorban, miközben munkahelyeket
szüntetnek meg a világválságra hivatkozva.
Ez engem valahogy egyre inkább mégcsak nem is a kommunista
rezsimre, de a feudalista társadalomra emlékeztet, ahol a paraszt
dolgozik, a király meg elviszi a pénzét, mert kell a lóra, aztán ha
a paraszt nem kussol, még fel is lógatják, mert áruló, felségsértő,
mifaszom. Hát, Fletó, egyben igazad volt: akinek nem tetszik,
menjen el innen, mert itt semmi nem fog változni, az kurvaélet,
mint ahogy eddig sem változott. Tényleg erről álmodoztunk 89
környékén? Ezt akartuk? Nem először kérdezem, de a válasz még
mindig ugyanaz: nem.
http://index.hu/politika/belfold/nyako081208/
Egy olyan rendszerben, ahol a politikai elit ilyen
rendíthetetlen, biztonságos pozícióban van a demokrácia soha nem
fog működni. Azon gondolkozom, ki fog elmenni a következő
szavazásra (az alap SZDSZ haverokon kívül), és ha elmegy, vajon
mire fog szavazni? Mert nagyon nincs mire, én személy szerint
Zimány Lindára fogok voksolni, mert ő hasonlít legjobban egy
botoxos Britneyre, de ha nagyon vicces akarok lenni, talán Voksán
Virág nevét írom a lap aljára...azért remélem, inkább csak
interneten fogom követni valahol, valahol egészen máshol, ahol nem
fogok gyomorrákot kapni a tudattól, hogy magyarnak születtem, és
ezért alanyi jogon kibaszhatnak velem más magyarok, akiket nem is
ismerek.
Addig meg annyit, aki jótékonykodni akar, az ne az M-Factoryn
keresztül tegye egy ostoba TV2 show keretében, mert abból inkább
csak pár izzadt hónaljú, savanyú gyomrú juppi fog új autót venni,
hanem keresse meg az illetékes alapítványokat, vagy szervezetelket
(de azt is óvatosan!) és győződjön meg róla, hogy nem egy hatalmas
átbaszás részese (mert egy 600 forintos adomány-sms amiből 300
zsebben marad a cégnél, az bizony erős átbaszás, ha valalki magától
nem jött volna rá, ugyanis a 300 forint nem a költségeket fedezi,
hanem az extraprofit).
És hogy valami pozitívat is mondjak a végére (természetesen PR
az egész, de akkor is, csináljanak végre ilyeneket PR célból a sok
hazudozás helyett), Kocsis István addig nem használ céges (állami
cég) Audit, amíg a BKV nyereséges nem lesz. Nem tudom, nekem ez az
első ilyen jellegű élményem és tetszik az ötlet! Miért is kellene
egy BKV vezérnek Audival járnia, miközben a cége szart sem ér, csak
veszteséget termel? Lehetne ebből esetleg rendszert csinálni?
Kicsit megkönnyebbülnénk, ha a politiai jellegű munka nem járna
alanyi jogon high-society élettel, hiszen miért is jár
tulajdonképpen mindegyik kismajomnak minden, miközben érdemben
semmit tudnak felmutatni? Mindegy, tapsoljuk meg Kocsis Istvánt
kocsi nélkül, és kövessétek példáját, elitek:
http://index.hu/politika/belfold/budapest/audi8642/
A végére még annyit az egyenlő esélyekről: egy kolegám egyszer
méltatlankodott, hogy miért bérel a cégünk minden külföldinek
lakást. Akkor adta magát a válaszom: hát mert külföldi, nem
érted? Nincs itt lakása!
A kolegám válasza egyszerű és döbbenetesen pontos volt: én meg
magyar vagyok, és nekem sincs.
És mennyire igaz...
Szép napot.
Mikor bántom magam,
Érezni vágyom csak,
A fájdalom oly erős,
Megöl, de élni hagy.
Bármit elviselnék,
Mi segít szabadulni
Mindegy, hogy fáj a seb,
Csak tudjalak feledni,
Mi lett hát belőlem,
Drága jóbarátom,
Akit megszerettem,
Többé sosem látom
Pedig neki építettem
Mocskos birodalmam
Mégis bántanom kell,
Hogy bánthasson halkan.
A koronát felvettem,
Csak tövis díszíti,
Pár megtört gondolat,
Mit késő megtenni
Az idő savas foga,
Minden érzést elrág,
Te már rég más lettél,
És más lett a világ.
Ha újra elkezdhetném,
Fényévekre innen,
Tán lenne miért élnem,
Lenne miben hinnem.
Szeretem Karafiáth Orsi stílusát, ezt a versét meg különösen.
Szeressétek Ti is, az néha segít, ha más is el tudja mondani, amit
érzel.
Karafiáth Orsolya
Nulltündér
... s a mindig másmilyen most egyszínû.
Akár a lég - alakja változása...
Riadt és rebbenékeny. Összerezdül,
eltûnõ testét zaj, a fény ha bántja.
Ruhája ránca nyár, gyûrött románc,
hajába kócolódott minden este.
Letört körmöcskéjébõl furcsa félhold;
testét a hõség lassan áterezte.
Jóskártyáján az ábrák megfakultak,
törött pálcája nem lobbantja lángra.
Nem mondja: "Hopp, és bûn és báj - legyen!!".
Semmit se mond. Mintha semmit se várna.
Amit veszített, nem lehet keresni.
Amit mulasztott, mégsem múlik el.
A nincs elõtti tágas, ritka térben
övé mi; erre gondol szüntelen.
Az éj leszáll, hogy színét felvegye:
nyugodt sötétségû, tündéri kék.
A hajnal harmatában nem találod -
saját varázsa szórja szerteszét.
Elszenderült a domboldal tövén.
Fölé hajolhatsz, jaj, csak fel ne ébreszd!
Ha most kívánnád, érintése métely.
Ha most ölelnéd, csókja semmivé lesz.
Fekszik csak az esõáztatta fûben,
fehér vászoncipõje tiszta sáros.
Nézd hosszasan s õ percrõl percre szebb lesz.
Álmodd hozzá egy másik éjszakához.
James Bond, miután megoldotta Bolívia rejtett vízkészletének
sorsát, leszámolva a rettenetesen korrupt és gátlástalan közmű
céggel, nem sokat pihenhetett.
Az új rész 3 perccel az előző vége után kezdődik. Bond aktuális
szerelmét megerőszakolja 5 rebiszes rendőrtanonc Budapesten, majd
nevetve eltussolják az ügyet a bíróságon. A lány bosszút esküszik
és életét arra teszi fel, hogy magánvádas perben mégiscsak
igazságot szolgáltasson. James megtudja ezt és azonnal szerelme
segítségére siet. Budapestre érve azt látja, hogy az egész város
egy (OK, három) parkolótársaság kezében vergődik, az emberek
szenvednek, senki nem jut parkolóhelyhez a belvárosban, s ha igen,
akkor is irreálisan magas áron. A parkolócégeket a háttérből egy
nemzetközi bűnbanda irányítja, a Paktum, amely a megszerzett
parkolóhelyek díjait gátlástalanul átjátsza a város
főpolgármesterének kezére, akit egyébként ők segítettek hatalomra,
hogy aljas céljaikat elérhessék.
Mindeközben egy mélyépítő cég felújításokat kezd városszerte,
amivel decensen blokkolja a forgalmat, mialatt a meglévő
parkolóhelyeket is plázává alakítják át, az autókat pedig
elszállítják egy távoli, kietlen helyre a Kőér utca környékére.
Jamesnek feltűnik, hogy a város bizonyos részein évek óta
folyamatosan építkeznek, de mégsem épül semmi. Rövid nyomozás után
a szálak a főpolgármesterhez vezetnek, aki rezidenciáját az általa
elpusztított várostól távolabb, Telkiben rendezte be, ahova egy
titkos metróalagutat fúratott közpénzen, P+R parkolóval, amit
Kelenföldről loptak el.
James fondorlatos trükkök árán bejut a parlamentbe, ahol egy
időzített kérdéssel megbontja az egységet, ami még nem alakult ki.
A parlamenterek egy része ellene fordul, a többi pedig saját magát
kezdi ostorozni, ők vannak kevesebben. James yachtot bérel és
Szentendrére hajózik, ahol ismét szembesül a ténnyel: Budapest
koszos, és közelebb van Bécshez, mint Debrecen. Ezek után egy kék
tengeralattjárón megdug egy kék ruhás nőt, aki a kaland végeztével
a Belgrád rakparton száll ki és Pannon telefonjáról azonnal jelent
is a novoszobirszki atomsiló tulajdonosának, mely jelentés szerint
egy nagyorrú királyforma figura üldözte őket dugás közben, s az
üldöző hajót W. A. Mozart, a német energiabiztos veje vezette.
A város eddigre már romokban hever, gázcsövek mindenfelé és félig
kész középületek, felbontott utcák, macsakakövek kupacokban az út
szélén, amik közt guberálók próbálnak némi parkolóhelyhez jutni, ám
aki megáll, arra azonnal lecsap a Köz Fenn, a legkeményebb
radikális parkolóellenőr frakció, amelynek alapító tagjai a Sinn
Feinből váltak ki a londoni bombamerénylet után.
James, hogy bejusson a vezérkarba, 15 perccel túllépi a
parkolóórába bedobott pénzen vett időt, ezért nemsokára egy piros,
gyanús tartalmú zacskót talál divatos, fehér Astonja szélvédőjén,
ám végül nem nyitja ki, tudja, hogy csapda.
A film ebben a mederben görgeti tovább a történetet, a végére James
bulvárhős lesz, minthogy majdnem elveszítette a mobiltelefonját, s
erre nagyon harap a média, így meghívják az RTL reggeli
műsorába.
A film végén James befizeti a parkolási bírságot, meg a rákúrt
160 ezer forint egyéb költséget, majd a zöldhatáron áthajt
Ausztriába és eltűnik egy bőrnadrággyár ciános patakjának kövei
közt, ami egyben átjáró a budapesti főpolgármester privát, titkos
metrójához. A film zárójelentében James tanácstalanul áll a
síneken, és a közeledő fényszórókat nézi…jobbra, vagy balra?
Mindkét oldalon fal és a vonat csak jön, egyre gyorsabban….
(vége főcím)
Nos, épp nemrég kerültem szóváltásba egy régi, gyerekkori
cimborámmal (már nem él azóta), hogy mit is jelent konkrétan a
"ripacs" jelző.
Azon gondolkozom, hogy meg kellene változtatnom a blogom címét,
mert ugyan előbb voltam, mint ők, viszont sokkal többen ismerik, és
még valaki azt hihetné, hogy tőlük nyúltam a nevet, pedig nem, sőt.
Mindegy, egyelőre nem vágom, hogyan lehet átírni a blog címét, ha
tudja valaki, segíthetne, addig is érdemes megnézni a másikat,
amiről beszélek, mert egészen jó kis blog az, csak a
nevük...mindegy, megváltoztatom aztán kész. De azért nézzétek
meg:
addict.blog.hu
Újabb sikersztori, köszönjük, Emesék!
http://index.hu/politika/belfold/szefaru0919/
Csak jelzem, vannak még emberek, akik nem gondolkoznak, minden
reggel erre kerekezek, ezelőtt a bolt előtt az Andrássyn, most le
is fotóztam. Jó vasat Szarvasról!